Az érszűkület kialakulása és fokozó tényezői

Az érelmeszesedés és érszűkület úgy alakul ki, hogy a  verőerek falán  káros, zsírtartalmú anyagok rakódnak le,  amik az  erek falának rugalmatlanságát okozzák először, majd megvastagodást, később csontszerű meszes kemény anyag kialakulását eredményezik az érfalon. Ez hosszú folyamat eredménye, az életkor és a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és stressz nagy szerepet játszik benne. Ez a folyamat, az érelmeszesedés érintheti az  agyat, a szívet, a vesét, a végtagokat is, ezért  sokkal nagyobb az esélyük a szívinfarktusra vagy szélütésre az érelmeszesedéstől szenvedő embereknek, mint az egészséges, rugalmas érszűkület mentes érrendszerrel rendelkezőknek.

Az érelmeszesedés, az érszűkület rizikófaktorai:

• magas vérnyomás (hypertonia)
• dohányzás
• családi halmozódás (örökletes hajlam)
• cukorbetegség (diabetes )
• magas vérzsír és koleszterinszint  (hypercholesterinaemia, hyperlipidaemia)
• mozgásszegény életmód
• mikrorázkódással és üléssel járó munkakörök (járművezetés, motorfűrészelés)
• hosszan fennálló magas szénhidrát és zsír tartalmú és kevés nyers zöldség és gyümölcs tartalmú étrend, kevés folyadékfogyasztással.

Az erek elmeszesedése különböző mértékben érintheti a szervezetet, az érrendszert, gyakorlatilag bárhol kialakulhat. Leggyakrabban talán a főverőér (aorta), a koszorúér (koronária), az agyi erek és a láb ereinél jelentkezik az elváltozás. Amíg az érintett érnek az átmérője nem szűkül le jelentős mértékben, addig általában még a tüneteket sem észlelnek az érintettek. Az érszűkület nem más, mint az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája, amikor az ér belső keresztmetszete leszűkül, a betegség leggyakrabban az alsó végtag verőereiben lép fel.

Az alsó végtagi érszűkület legjellemzőbb tünetei

• járástávolság csökken (bizonyos távolság megtétele után a végtag izmaiban az érszűkület helyétől és mértékétől függően, főként a lábikrában fájdalom vagy görcs jelentkezik, mely megállásra kényszeríti a beteget. Rövid pihentetés után ismét ugyanazt a távolságot meg tudja tenni.)
• végtagi fájdalom, végtagzsibbadás,  ami más betegséggel nem magyarázható
• sápadt, elfehéredő,  hideg végtag,
• éjszakai végtagi  fájdalmak vagy görcsök, amik felkelésre, járkálásra csökkennek.
• nehezen gyógyuló seb, vagy sebek a végtagon,
• a tünetek a betegség egymást követő stádiumaiban változnak: részletesen itt!

Intő jelek, tünetek amikre figyelni kell

A betegség mindaddig nem okoz súlyos tüneteket, amíg az ereken átjutó vér még el tudja látni a szövetek oxigénszükségletét, ezért a felismerést nehezíti ebben a stádiumban a panaszmentesség. A betegség második szakaszában jelentkeznek – a szűkület helyétől függően – az alsóvégtagi fájdalmak, vádligörcsök, a csípőtájéki fájdalmak. Ezeket gyakran mozgásszervi tüneteknek gondolja a betegek többsége,  és  reumatológus szakorvostól várja a megoldást a panaszára.

A érszűkület betegség előrehaladtával már fárasztóvá válik a járás is, ugyanis a vádliban vagy a combban, a csípőtájékon is jelentkezik a többnyire görcsös fájdalom.  Az érszűkület súlyosságát mutató jel lehet a láb zsibbadása, ha hűvösebb tapintású az egyik láb, fehérebb, vagy éppen lilásabb, mint a másik. A lábak hőmérséklete egyenesen arányos az érrendszer egészségi állapotával, ha csökken a szállított vér mennyisége, csökken a láb és a bőrfelület hőmérséklete, ami például hőkamerával könnyen kimutatható.

Érszűkület mentes, hatékony vérkeringés

A jobb oldali hőfotón jól látszik az érszűkület, az érelmeszesedés következménye: gyenge vérellátás, hideg láb ►

A hőfotó jól jelzi a rossz vérkeringést

Kevesen tudják, hogy az érszűkület nem csak az alsó végtagokat , az  agyi ereket érintheti, hanem a szervezet további fontos szerveit, a szívet, sőt a vese vagy a bélrendszer ereit is. Férfiaknál a kismedencei erek szűkülése merevedési zavarokkal,  impotenciával is járhat.

Sürgetővé válhat az orvosi kivizsgálás, ha a fenti panaszok bármelyikét észleli magán valaki, mert a későn diagnosztizált érszűkület nemcsak az érelzáródást okozhat, hanem akár az érintett végtag amputációját is szükségessé teszi. A kezdeti stádiumában felismert érelmeszesedést, érszűkületet ma már jól lehet kezelni, javítható az állapot, és életmód váltással meg is tartható. A  legeredményesebb fizikoterápiás kiegészítő módszer a BEMER TERÁPIA.

Tudjon meg többet a BEMER kezelések előnyeiről, hatásairól!	►
,

Agyi erek szűkülete

Az agyi erek meszesedésének első jelei a memóriazavar, emlékező képesség gyengülése, lehet szédüléses tünet is. Megjelenhet fülzúgás, látásromlás, később értelmi leépülést, gyors lefutású formájában agylágyulást okoz, mely maradandó bénulást hagyhat maga után. Máskor az agy állományának elhalását közvetlenül trombózis, embólia vagy roncsoló agyvérzés okozhatja. Az agyi érkatasztrófák gyűjtő neve a STROKE, vagy köznapi nevén szélütés. A STROKE létrejöttét okozhatja érszűkület miatti érelzáródás, ahol az agyszövet vérellátási hiány miatt hal el, vagy az ér elrepedése miatt bevérzik az agyterület, és így szűnik meg a további vérellátása a sejteknek.

Szív koszorúereinek szűkülete

A koszorúerek szklerotikus beszűkülése szívér-görcsöt (angina pectoris), szívinfarktust és a szívizmok lassú de folyamatos pusztulását eredményező cardiosclerosist (kardioszklerózis) okoz, melynek során a szívizmok helyét fokozatosan kötőszövet veszi át. Tünetei a ritmuszavarok és a fokozódó szívelégtelenség.
A szívinfarktus, amely a szív vérellátásáért felelős valamelyik ér, koszorúér elzáródásának a következménye nagyon komolyan veendő egészségügyi esemény, számos halálesetért felelős a világban és hazánkban. A koszorúér-betegségnek számos oka lehet, melyek együttesen növelik az érelzáródás és a szívroham kockázatát. Ezeket az okokat, körülményeket kockázati tényezőknek hívjuk, többségük ma már felderített.

Bélrendszer érszűkülete

Az érszűkület a bélrendszert is érintheti, elzáródáskor a bélrendszer szövetének elhalása következik be. A tünetek zömében már a súlyos, előrehaladott állapotban jelentkeznek, amikor a bél nem tudja a perisztaltikus mozgását végezni. A belek működésének lassulása miatt mutatkoznak a tünetek: kezdetben étkezés utáni görcsös fájdalmak („hasi claudicatio”), melyet a bélfal elhalása követ. Az elhalt bélszakasz gyors műtéti eltávolítása életmentő, mert a megnövekedett bélsár nyomás hatására az elhalt bél   perforálódik, a széklet a hasüregben hashártyagyulladást és gyors vérmérgezést (szepszist) okoz, ami pár napon belül halálhoz vezet.