Régi bölcsesség, hogy a legjobb terápia mint szinte minden szív, és érrendszeri megbetegedésnél, de általában a betegségek többségénél a megelőzés. Társul hozzá egy egészséges életmód, ami kizárja vagy legalábbis minimalizálja a rizikófaktorokat. Írásunkban szeretnénk olyan hasznos tanácsokkal segíteni az érintetteket, melyek jelentősen képesek féken tartani az érelmeszesedés kockázatát, és hatékonyan csökkenteni a már meglévő érszűkület progresszióját. Ahhoz, hogy az érelmeszesedés, az érszűkület terén tudatosan tehessünk az egészségünkért, feltétlenül ismernünk kell a legfontosabb érrendszeri kockázatokat.

A legfontosabb érrendszeri kockázatok, és amit tehetünk:

• A dohányzás ártalmasságát minden más rizikófaktornál jobban bizonyították, és az általa okozott egészségkárosodás (szívbetegségek, tüdőrák, agyi érbetegségek) minden más ártalmas élvezeti szer jelentőségét meghaladja. Az érszűkület előfordulását megtízszerezi.  A dohányzás teljes elhagyása szükséges, nem elég a mennyiséget lecsökkenteni, mert már 1 szál cigaretta is órákra blokkolja a vér oxigén szállítási kapacitását, ami a sejtregenerációhoz elengedhetetlen.
• A magas koleszterinszint az egyik legellentmondásosabb kérdéskör. Hazai adatok szerint a 25-60 év közötti lakosság 10%-ánál kóros koleszterinszint található. Amíg a szervezetnek az anyagcserében létfontosságú szerveinek működése ( pajzsmirigy, máj, mellékvese, bélrendszer, reprodukciós szervek stb) nem romlott meg, addig a koleszterinszint elég stabilan szabályozott, és önmagában nem okoz érelmeszesedést. A koleszterin akkor kezd lerakódni, amikor az érfal mikro repedéseket szenved el, pl. áramlási változások – nyíróerők növekedése hatására, vagy oxidatív folyamatok, gyulladások hatására. A sejtek membránja számára egyébként nélkülözhetetlen, az idegsejtek kommunikációjában is fontos szerepet játszik. A táplálékkal ha csökken a bevitt koleszterin, akkor a szervezet növeli a koleszterin előállítást( szintézist), ha többet viszünk be, akkor a szervezet gátolja a koleszterin előállítást, megtartva az egyensúlyt. Ebbe a folyamatba beavatkozva (gyógyszerek) felborul az egyensúly. A  kiegyensúlyozott táplálkozás a legbiztosabb módszer a koleszterin egyensúly megtartására! Ma már tudjuk, hogy a vér koleszterinszintjét nem a bevitt zsírok mennyisége, hanem a szénhidrátbevitel határozza meg. Jelentősen csökkentsd a cukrok, édességek, szénsavas üdítők, csipszek, nasik, tészták, fehér lisztből készült ételek fogyasztását. Helyettük fogyassz zöldségeket, savanykás gyümölcsöket, magvakat, teljes őrlésű gabonákat. Fogyassz sok fokhagymát, készíthetsz  vértisztító fokhagyma tinktúrát is, és  fogyassz koleszterincsökkentő, és érrendszert és májműködést támogató gyógynövény teákat reggelente éhgyomorra. (máriatövis, tyúkhúr, galagonya, zsálya, cickafark)
  
• A magas vérnyomás (hypertonia) önálló megbetegedés, és az érelmeszesedés rizikófaktora. A magas vérnyomás káros, késői szövődményei: az agyvérzés, az agytrombózis, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség stb.  A magas vérnyomásnak az érfalra kifejtett károsító hatása az érelmeszesedés kialakulásában nyilvánul meg. A testmozgás, napi rendszeres séta a jó levegőn csökkenti a szervezet belső feszültségét, stresszcsökkentő relaxáció elsajátítása (Autogén Tréning) jelentősen csökkenti az erekben jelentkező spazmust, legjobb vérnyomás szabályozó gyógynövény a fagyöngy és a galagonya.
• A testsúlytöbblet állandó és felesleges többletmunkát jelent a szív számára, kórosan megnöveli a vérzsírszintet. (Az elhízás mértékét a testtömegindex – BMI – kiszámításával bárki ellenőrizheti: ez a kilogrammokban megadott testsúly és a méterben megadott testmagasság négyzetének hányadosa. A normális érték 20-25 között van, 25 és 30 között túlsúlyról, 30 felett pedig elhízásról, 40 felett pedig kóros elhízásról beszélünk.) A testsúly csökkentése a bő folyadék: VÍZ fogyasztása mellett heti 3-4 alkalommal minimum 45 perces testmozgással, és kalóriaszegény étrenddel érhető el a leggyorsabban! Fontos, hogy ne éhezéssel, hanem az étrend átalakításával és a minőségi tápanyagok bevitelével érjük el a testsúly csökkenését. A kiegyensúlyozott étrend kialakításában  segítünk.
•  Életkor előrehaladtával mindkét nemben növekszik a szívrohamok gyakorisága. Az ötven év alatti férfiak között a szívinfarktus gyakorisága közel a tízszerese annak, mint ami a hasonló korú nők között megfigyelhető. A nőknek az infarktussal szembeni relatív védettsége hormonális hatással magyarázható, és a menstruáció elmaradása, a klimax bekövetkezése után kezd megszűnni. A nemek közötti különbség a 60 éves életkor táján egyenlítődik ki.
• Az örökletes tényezők. A legtöbb krónikus betegségben (magas vérnyomás, cukorbetegség, kövérség, érelmeszesedés stb.) nagy szerepük van az öröklött adottságoknak. Az örökölhetőség szempontjából azon szívbetegségek fontosak, amelyek relatíve fiatal életkorban jelentkeznek: pl. ha valakinek valamelyik szülője vagy nagyszülője (esetleg mindkettő) 50 év alatt szívinfarktusban betegedett meg, annál az öröklött családi tulajdonságok rizikófaktorként jelentkeznek, tehát náluk az öröklött – az egyén által nem befolyásolható – rizikófaktorok kiiktatása/kezelése különösen fontos.
• Stressz, feszültség, szorongás: Az érelmeszesedés okozta szívbetegség legtöbb rizikófaktora mérhető, így jelenlétük viszonylag könnyen megállapítható. A stressz nem tartozik a könnyen felfedhető rizikófaktorok közé, bár fontossága nem vitatható.Van, akinél pusztán a munkahely gondolata, az állandó túlterhelés, a megoldatlan családi konfliktusok stb. olyan idegi és hormonális hatásokat váltanak ki, amelyek a szívműködés gyorsulását. a vérnyomás emelkedését, az erek összehúzódását és – hosszabb távon – az érelmeszesedés kialakulását eredményezik. Stresszcsökkentés lehetőségéről bővebben itt tovább olvashat!

MOZGÁS:

Gyalogolj naponta legalább 30 percet!

Oly sok helyen elhangzott már, hogy a napi rendszeres mozgás elengedhetetlen a szervezet egészséges működése számára. Az ember izomzata fejlődéstani szempontból kb. 40 km megtételére rendelt. Persze ez nem rohanás, hanem gyaloglás. A mai ember átlagosan naponta ( ebben az adatban a csecsemők és idősek is benne vannak) 800 m-t tesz meg. Ha ezt a két számot józan ésszel összevetjük, akkor egyértelművé válhat, hogy az egész szervezet anyagcseréje lelassul, alkalmazkodva a mozgásmennyiség csökkenéséhez. A szervezetben percenként több millió kémiai, elektromágneses reakció zajlik, amit a mozgás fokoz, ez pangáshoz, salakanyag felhalmozódáshoz vezet hosszú távon.

A mozgás szükségessége nem feltétlenül azt jelenti, hogy el kell járni különböző centrumokba,  stb. hanem minimum fél órát naponta intenzív sétával érdemes tölteni, ami nem kell hogy céltalan legyen ( posta, bevásárlás, munkába járás), az a legjobb, ha beillesztjük a napi életmenetbe. Kezdje el, ne halogassa, és már néhány nap után érezni fogja újra, hogy van izma, jobb a kedélye, jobb az alvása. Az ízületek jó működéséhez is feltétlen szükséges a terhelés. (A porc akkor gyengül el, kopik, ha túlterheljük, vagy ha nem terheljük.) Nagyon fontos, hogy csak akkor fog ez menni hosszú távon, ha nem drasztikusan változtatunk,( az újévi fogadalmak lendülete hamar apad, nem biztos, hogy tavaszig kitart) hanem fokozatosan, beillesztve a napi életvitelünkbe, és a kicsi változtatásokra visszanézve végül egy teljes életmód átalakulást látunk idővel.

 TÁPLÁLKOZÁS:

Ebből eszünk nagyon keveset.

Ma a fejlett országok lakosságának zöme kalória étkezést folytat, és nem valódi táplálékot fogyaszt! Fontos tudni, hogy mi is a valódi táplálék, és a szükséglet a szervezet számára! Az első dolgunk kell hogy legyen átgondolni,  mit is eszünk ténylegesen reggelire, ebédre, vacsorára, szoktunk-e köztes időpontokba enni. A legjobb ha papírra vetjük, így jobban feltűnnek az aránytalanságok. Már most javaslom, hogy ne valamilyen diétában gondolkodjunk. A diéta szó eleve arra utal, hogy csak egy időre kell változtatnom az étkezésen, és még el se kezdtük, de már azon gondolkodunk, hogy mit is fogunk enni, ha vége a diétának, és hogy is fogjuk kibírni azt az időt. A szervezet számára nélkülözhetetlen mikro- és makro elemekről itt tovább olvashatsz!

VÍZ: szervezetünk több mint 70 %-át víz alkotja, még akkor is, ha kívülről ez nem látszik. Erről mindenki elfeledkezik: táplálkozás = zsemle, kifli, szalámi stb.

Legyen meg a mindennapi víz italunk!

Ha a napi folyadékvesztést nem pótoljuk, hogyan várhatjuk, hogy normális legyen a szervezetünk működése Sokat hallom: de nem vagyok szomjas! Igen, már nem! Azért nem, mert hosszú éveken keresztül szép lassan leszoktunk a kellő mennyiségű  egyszerű tiszta vízről, a szervezet folyadék visszatartásra állt be, aminek következménye szintén a sejtanyagcsere folyamatok romlása, a salakanyagok depózása a zsírszövetben, az ízületekben, a csontperemeken, az érfalban, és  ki tudja még hová szeparálja a szervezet a mérgeket, salakanyagokat, csak hogy minél kevésbé ártson. Ezek idővel felgyűlnek, csakúgy mint a kilók. Ugyanilyen módszerességgel vissza is lehet szokni a vízivásra, de talán megnyugtató, hogy nem szükséges hozzá néhány évtized, elegendő egy-két hét módszeres odafigyelés, és újra szomjasak leszünk. Fontos, hogy a napi vízveszteségünk: kb. testsúly kilogrammonként 0,035 liter, ha ezt a számot beszorozzuk a testsúlyunkkal: pl. 65 kg, akkor megkapjuk, hogy mennyi tiszta vizet ( nem szénsavas, nem tea, nem üdítő, nem leves, nem kávé) kell minimálisan pótolnunk. Ez jelen példánknál: 2,275 liter víz. Ha méregtelenítünk, akkor ezt a mennyiséget meg kell növelnünk legalább 1 literrel, hogy elinduljon a salakanyagok kivezetése, és a gyors kiürülést segítsük. Természetesen ha iszunk, akkor pisilünk is, és ez az a pont, amiért sokan nem akarnak inni. Vigaszul elmondom, hogy nem annyira tragikus a helyzet hosszú távon, mert a hólyagizomzat erősödik, és képes lesz több folyadékot befogadni, de kezdetben valóban sokat kell pisilni, de ez így van jól, ez véletlenül se tartson vissza, mert a folyadék a szervezet első motorja!