Az érelmeszesedés, az érszűkület korunk népbetegsége, amely az egész testet az egész artériás rendszert érintheti, tehát generalizált megbetegedés. A szív és érrendszeri betegségek, az érbetegségek a szívben (koszorúér-betegség, szívinfarktus, szívelégtelenség), az agyban (átmeneti agyi keringési zavar, szélütés, stroke), a perifériás érrendszerben (érszûkületek) és a vesében (krónikus vesebetegség, veseelégtelenség) okoznak elsősorban károsodást. Hazánkban ez a betegségcsoport vezető haláloknak számít, a hálál okok között kivívott cirka 50%-os részarányával, minden második elhalálozás e betegségcsoport számlájára írható.
Az érszűkület kialakulása, jellemzői
 ▲ Az ér belhártyájának sérülését követően a vérből kiváló anyagok, zsírok, plakkot, elzáródást, érszűkületet hoznak létre az érfal felületén csökkentve annak áteresztőképességét. (felső ábra) Jobb oldali képünkön az érsebész által eltávolított plakk, érszűkület mutatja, hogy mekkora lehet az elzáródás mértéke. ► |
 Érből sebészeti úton eltávolított plakk, szűkület közeli fényképe |
Az érelmeszesedés kialakulásának pontos oka ismeretlen. Több hipotézis van a betegség kialakulására. A legelfogadottabb az, hogy az érelmeszesedés kezdeti fázisában a magas vérnyomás, és egyéb tényezők következtében az ér belhártyán mikrorepedések keletkeznek, az érfal steril gyulladása jön létre, a vérből a koleszterint szállító részecskék az érfal belső szerkezetébe rakódnak, melynek következtében az érfal megvastagodik, elveszti rugalmasságát, merevvé, keménnyé válik. Később a megvastagodások akár körkörösen is szűkítik az ér belső átmérőjét. A bedomborodást plakknak nevezzük.
Az érszűkület vérrög kialakulása esetén érelzáródást(embolia) okozhat
A plakkok felszínén az ér üregében vérrögösödési folyamat is megindulhat, amely által az ér teljesen elzáródik. Nagyobb fokú érszűkület esetén már egy kisebb vérrög is érelzáródást(embólia) okozhat. A súlyos megbetegedésekért és halálozásért ez a folyamat a felelős. Mivel az érelmeszesedés, az érszűkület az egész érrendszert érintheti, így attól függően hogy hol jelentkeznek, a tünetei különböző betegségtípusokra osztották fel e megbetegedéseket, úgymint a szív, a mellkas artériás megbetegedései, az agyi artériák megbetegedései, a has és a medence artériáinak megbetegedései és a végtagok(főképp a láb) artériáinak megbetegedései. Az érszűkület, az arteriosclerosis túlnyomó többsége, mintegy fele az alsó végtagon, a lábakon, a lábszáron és a lábfejeken jelentkezik.
Az alsóvégtagi érszűkület tünetei, stádiumai
Az alsó végtagokon, a lábakon jelentkező érszűkület tünetei: lábszáron hideg érzet, atrophiás és szőrtelen bőr, sorvadt izomzat, nyugalmi fájdalom, hiányzó pulzus, szövetelhalás, fekély, amely tünetek alapján a betegség stádiumokra osztható. Elhanyagolt esetekben a végtagi érszűkület a beteg mozgását is jelentősen korlátozza (1-2 m járástávolság), és lelki, szociális, családi életét is megkeserítheti. Szomorú végső kimenetele az érszűkületnek a végtag csonkolása (amputációja), ami rokkantságot eredményez. Az érszűkület ma népbetegség, a halálozás 55%-a érbetegségre, és következményeire vezethető vissza, mindannyian veszélyeztetve lehetünk, ezért rendkívül fontos az időben történő felismerése. Egy gyors szűrővizsgálattal, állapotfelméréssel vagy szakorvosi célvizsgálattal még idejében megállítható a betegség elhatalmasodása.
Az alsó végtagi érszűkület stádiumbeosztása Fontaine szerint:
I. stádium
Műszeres érvizsgálattal már kimutatható vérátáramlás, a vérellátás zavara,
de a betegség ezen stádiuma még szubjektív panaszt nem okoz.
II.a stádium
A betegnél időszakos járászavar jelentkezik,
amely 300 m feletti járástávolság esetén már megállásra kényszerít.
II.b stádium
A betegnél gyakran időszakos járászavar jelentkezik,
amely már 300 m alatti járástávolság esetén is megállásra kényszeríti a gyalogló beteget.
III. stádium
A betegnél nyugalmi állapotban is fájdalomérzet keletkezik,
amely intenzíven fekvő állapotban jelentkezik .
IV. stádium
A betegnél nyugalmi állapotban gyakori a fájdalomérzet a lábon,
és megindul a szövetek elhalása az érintett területeken.
, |
Érszűkület > csökken a szállított vér mennyisége
A vérzsírok okozta érfal átalakulás rugalmatlanná teszi az ereket, belső felszínük érdessé válik, amin további zsír és egyéb véralakos elemek tapadnak meg, később kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok befelé türemkedve szűkítik az ér belső átmérőjét, akadályozzák a vér áramlását, vagy akár teljes elzáródást is okozhatnak. Nem minden plakk válik meszessé, vannak úgynevezett instabil plakkok, melyek megrepedésre hajlamosak, zsírnemű anyagok építik fel. Ezek leszakadhatnak az érbelhártyáról, sodródva érelzáródást okozhatnak. Az érelzáródás legtöbbször heveny életveszélyes betegség formájában jelentkezik. Ha a szövetek oxigénellátása helyreáll, a szövetelhalás elkerülhető. A szervek, szövetek vérellátása csökken, majd előrehaladott állapotban megindul a szövetelhalás. A folyamat idővel mindenkit érint, legelőször a koreai háborúban elesett 18-20 éves katonák boncolásakor figyeltek fel rá, hogy ilyen fiatal korban is fordulnak elő meszes plakkok az érrendszerben. Attól függően, hogy mely testterületen alakul ki, más és más panaszokat idéz elő. Alapvetően 3 leggyakoribb előfordulási területről beszélhetünk, de test szerte bárhol jelentkezhet.